Európa
szövete

Koncepció 1
Koncepció 2
Mercurius...
Térkép
Parafrázisok
"Kiállítások"
Videospot
Támogatók
Linkek

Kezdőlap
Kapcsolat
Copyright
Martine Ghuys
Kérjük várja meg, míg a kép betöltődik! Martine Ghuys
3. MARTINE GHUYS BELGIUM

(...) A kárpit örök, hol eltűnik az idők során, hol átalakulva újjászületik. Talán ez a metamorfózis vonz benne annyira, ezért is köteleztem el magam mellette. (...) Egy szálból kiindulva alkotni egy művet – a legtisztább, legegyszerűbb dolog a világon. (…) A szövés által időtlenségben élek, akár egy második bőr, szinte a testemmé válik. A hónapokon át tartó munkába belevész az ember, nincs kezdete és vége, mert munka közben már a következő kárpiton gondolkodom. (...)

      (…) A kárpit azonban nem mindig egy személy alkotása, hanem a tervező és a szövő párbeszédének eredménye, s hogy ez a dialógus önmagammal, mint művész-szövővel, vagy valaki mással jön-e létre, annak nincs jelentősége. Csak az a fontos, hogy végül teljes értékű alkotás jöjjön létre. (...) Én például «licier créateur», azaz „alkotó szövő” vagyok, de úgy gondolom, hogy a kárpit születéséhez különböző utak vezethetnek. A tervező és a szövő együttműködése azért lehet különösen értékes, mert a szövő az anyaggal való közvetlen munkálkodása révén új megoldásokkal gazdagíthatja a művet, olyanokkal, melyeket a tervező addig talán nem is ismert. (...)

      Éppen a murális művészetek bizonyítják, hogy valóban nagyot összefogással alkothatunk. A murális művészetek létrehozóit – a kárpit esetében a mecénást, az építészt, a tervezőt, a kartonfestőt, a szövőt - a múltban is az összetartozás érzése hatotta át, és az alkotók közös elszántságának köszönhető, hogy – bár lassú és drága műfajnak számít – a kárpit továbbra is megmaradt. Talán ez lehet az oka annak is, hogy a belga kárpitművészek szervezete, a Domanine de la Lice már több mint 30 éve töretlenül működik.

      Az Európa szövete bizonyítja, hogy a politikától távol, különbözőségünk ellenére a művészet által meg tudjuk érteni egymást. Saját részletemet úgy alkottam újra, hogy illeszkedjen a többi művész munkájához, eközben azonban kompromisszumok nélkül hű maradtam saját munkásságomhoz. (…) Öröm volt számomra, hogy részt vehettem ebben az új esztétikai minőséget ígérő közös munkában, melynek eredményét reményeim szerint kollégáimmal együtt fedezzük majd fel a kiállításon. Remélem, ez alkalom lesz a sokrétű dialógus bővítésére és folytatására.